|
Dunakanyari kirándulóhajók
|
|
Fővárosi séta-, programhajók
|
|
Szárnyashajó bérlés
|
|
Virtuális hajókirándulás
|
|
Bemutatkozunk
|
         |
A középkorban a magyar királyok rezidenciájának helyet adó város a Dunakanyar műemlékekben gazdag települése.
Visegrád jelentősége először a rómaiak uralma idején növekedett meg: az Esztergomba vezető hadiút mentén őrtornyok egész láncolatát hozták létre. Ma is látható nevezetsségei közé tartozik a IV. Béla által a Visegrád fölé meredeken emelkedő, 328 méter magas hegyre építtetett fellegvár, az Alsóvár a Várhegy alatti dombon, a Duna-parton a Vízibástya. Károly Róbert 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. A XIV. század végén a királyi palotát már a magyarországi gótikus világi építészet kiemelkedő alkotásaként tartották számon.
Visegrád jelentősége először a rómaiak uralma idején növekedett meg: az Esztergomba vezető hadiút mentén őrtornyok egész láncolatát hozták létre. Ma is látható nevezetsségei közé tartozik a IV. Béla által a Visegrád fölé meredeken emelkedő, 328 méter magas hegyre építtetett fellegvár, az Alsóvár a Várhegy alatti dombon, a Duna-parton a Vízibástya. Károly Róbert 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. A XIV. század végén a királyi palotát már a magyarországi gótikus világi építészet kiemelkedő alkotásaként tartották számon.
A Hajóállomásról sétáljon fel a Reneszánsz Étterem melletti lépcsőn, majd forduljon balra a Salamon-torony felé vezető úton.
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.
Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.
Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.
A Salamon-torony megtekintése után visszaindulhat a kövezett úton a belvárosban található Királyi Palotához vagy folytathatja útját a Salamon-torony másik kőkapuján keresztül a Fellegvár felé. A kőkapun áthaladva kb. 100 méter után jobb oldalt egy kis ösvényre fordulva kb. 15-30 perces kényelmes sétával érhet fel a Fellegvárba.
A Salamon-torony felől elindulva a belváros felé vezető úton kényelmes 5-10 perces sétával érhet el a Királyi Palotához.
A Királyi Palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.
Ennek a hősi korszaknak állítva emléket kerül megrendezésre több mint 25 éve a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok minden év július havának 2. hétvégéjén.
A Királyi Palota megtekintése után tovább indulhat a római katolikus templom felé. A templomnál jobbra fordulva rövid séta után érhet el a Sirály Étteremhez.
A Királyi Palota megtekintése után tovább indulhat a római katolikus templom felé. A templomnál jobbra fordulva rövid séta után érhet el a Sirály Étteremhez.
A Salamon-torony megtekintése után a kőkapun áthaladva kb. 100 méter után jobb oldalt egy kis ösvényre fordulva kb. 15-30 perces kényelmes sétával érhet fel a Fellegvárba.
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
- A vár történeti kiállítása
- Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
- A Szent korona történeti kiállítás
- Panoptikum
- Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás
Reneszánsz Étterem
A Hajóállomás közvetlen közelében található!
Visegrád, Fő út 11.
Tel.: 06/26-398-081
e-mail: renrest@visegradtours.hu
www.renvisegrad.hu
Tel.: 06/26-398-081
e-mail: renrest@visegradtours.hu
www.renvisegrad.hu
Visegrád aranykora a XV. század végén, Mátyás király uralkodása alatt köszöntött be, amikor is itáliai felesége, Beatrix közbenjárására a Királyi Palota és a Királyi Vár olasz mesterek segítségével reneszánsz stílusban újult meg. A Reneszánsz Étterem az országban egyedülálló módon belső kialakításával, kosztümjeivel, és persze nem utolsósorban az agyagedényekben felszolgált ínycsiklandozó étkekkel és italokkal ebbe a korszakba repíti vissza Visegrádra látogató vendégeit.
Sirály Étterem
Visegrád, Rév u. 15.
Tel.: 26/398 376
email: info kukac siralyvisegrad.hu
www.siralyvisegrad.hu
Tel.: 26/398 376
email: info kukac siralyvisegrad.hu
www.siralyvisegrad.hu
A negyed százados, elegáns polgári stílusban berendezett jó hírű étterem Visegrád központjában, a 11-es főút és a Fellegvár vezető út kereszteződésében helyezkedik el Dunára néző, panorámás kerthelységgel.
Kitűnő házias konyhája egyaránt kínál magyar, nemzetközi illetve helyi specialitásokat (hal, vad, stb.) Az étterem adottságai biztosítják egyéni vendégek, valamint kisebb és nagyobb társaságok, csoportok mind menüvel mind pedig étlapról (á la carte) történő gyors, színvonalas kiszolgálását. Mindehhez hozzájárul a több mint 15 nyelven rendelkezésre álló étlap.
Kitűnő házias konyhája egyaránt kínál magyar, nemzetközi illetve helyi specialitásokat (hal, vad, stb.) Az étterem adottságai biztosítják egyéni vendégek, valamint kisebb és nagyobb társaságok, csoportok mind menüvel mind pedig étlapról (á la carte) történő gyors, színvonalas kiszolgálását. Mindehhez hozzájárul a több mint 15 nyelven rendelkezésre álló étlap.
Nemzetközi Hajóállomás - jegypénztár nyitvatartás: naponta 09.15-18.00
Vigadó téri Hajóállomás - jegypénztár nyitvatartás: hétfő-csütörtök 09.00-21.30, péntek-vasárnap 08.00-21.30
Vigadó téri Hajóállomás - jegypénztár nyitvatartás: hétfő-csütörtök 09.00-21.30, péntek-vasárnap 08.00-21.30
A szezonközi ár- és menetrendváltozás jogát fenntartjuk! Általános szerződési és utazási feltételek
Ajánlott képernyőfelbontás: 1024 x 768
Ajánlott képernyőfelbontás: 1024 x 768
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.