Mohács komoly történelmi múlttal rendelkező, több mint 900 éves város. A település környéke török kori történelmi tragédia színhelye, nemzeti emlékhely. A soknemzetiségű város nagy érdeklődés mellett tartott népi hagyománya a farsang idején tartott busójárás.

Mohács első okleveles említése 1093-ból származik. Akkori lakóinak többsége mezőgazdasági foglalkozású volt, de szép számmal akadtak közöttük halászok is. A kis falu fejlődése egyenletes volt, s 1408-ban már mezővárosi jogokat kapott. A település tragikus történelmi eseményről nevezetes: II. Lajos király 1526. augusztus 29-én a Mohács alatti síkságon vezette seregét a török ellen, amely fölött győzött a túlerő. A csatában a magyaroknak csaknem a fele elesett, a menekülő király a nagy esőzések következtében felduzzadt Csele-patakba zuhant, és belefulladt a vízbe.

A mai, soknemzetiségű Mohács a XVIII. században alakult ki. Az itt élő magyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le rácok (szerbek) is, majd később németek. A nemzetiségek a városban egymástól elkülönülve éltek. A város mindig a dunai forgalom egyik fontos helye volt, nagyobb arányú fejlődését a XIX. században a gőzhajózás jelentette. A XX. század elején épült fel több fontos középülete, így a fogadalmi templom és a városháza is.

(1) A városháza épületét a mohácsi csata 400. évfordulója tiszteletére 1926-ban emelték Árkay Aladár tervei alapján.
A busójárás jeleneteit megörökítő akvarellek Pleidell János festőművész munkái, a lépcsőház falán találhatók.
A díszes közgyűlési teremben Dorffmeister István mohácsi csatát ábrázoló hatalmas olajfestményét, és Bán István mohácsi származású művész gobelin faliszőnyegét láthatjuk, amely a busójárás legendáját dolgozza fel.

(2) A több kiállítóhellyel rendelkező Kanizsai Dorottya Múzeum, úgynevezett Szerb utcai kiállítása az 1526. évi mohácsi csata történetét mutatja be. A tárlat nemcsak a csata korából és helyszínéről származó tárgyakkal, dokumentumokkal idézi fel a török ellen vívott vesztes küzdelmet, de felvillantja az idáig vezető politikai utat, és a vereség következményeit is.

(3) A bizánci stílust követő, historizáló fogadalmi templomot a mohácsi csata 400 éves évfordulójára emlékezve építettek 1929 és 1940 között Árkay Aladár és Árkay Bertalan építészek tervei szerint.
A templom különlegessége, hogy alapjaiba háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kilós földcsomagokat helyeztek el 1929-ben, jelképezve ezzel az ország összefogását. A szép arányú, mind külső, mind belső megjelenésében historizáló templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az ország első betonhéjazatú építményének kupolája 30 méter magas és 20 méter átmérőjű, a templom 3600 fő befogadására alkalmas.

(4) A barokk stílusú szerb templomot a törökök elől Magyarországra menekülő szerbek építették 1732-ben. Az épület a régi szerb negyed földszintes házai között 48 méter magas tornyával messzire látszik.

(5) A húsz életnagyságú, busó maszkot viselő bábut, három sokác lány és egy boszorkány figurát felvonultató kiállításon azok is átélhetik a busójárás hangulatát, akik nem a farsang időszakában látogatnak Mohácsra.

(6) A Mohácsi Történelmi Emlékparkot az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatának emlékére alakították ki a várostól délre fekvő Sátorhely szomszédságában az esemény 450 éves évfordulójára, 1976-ban.
Szokatlan dolog egy vesztett csata helyén emlékparkot létesíteni, de ez a tragédia jelképi értékűvé vált, s az egyik legmaradandóbb nyomot hagyta történelmi emlékezetünkben. A törökök elleni küzdelem mindössze másfél óráig tartott, de másfél évszázados szenvedést indított el, s többszáz évre kirekesztette Magyarországot az európai fejlődésből.


A program befejeztével transzfer a kikötőbe, ahonnan 16:30 órakor indul vissza a hajó Budapestre. 20:00 óra körül érkezés Budapestre a Vigadó téri Hajóállomásra.

www.mohacs.hu