Indulás 8:00 órakor a Vigadó téri Hajóállomásról (beszállás 7:30-tól). 10:15 órakor érkezés Komáromba.

A Monostori Erődben erődtúra szakszerű idegenvezetéssel, bolyongás az erődrendszer kazamatáiban.
Több szinten, világosban és vaksötétben. A túra "állomásai" az istállók, a kórház (legénységi épület), a tiszti épület, a dunai bástya, a galéria folyósó és a nyugati árok-védmű.

Fakultatív programként megtekinthető: a lőoktató terem , a „Kenyér-múzeum” gyűjteménye, „Történelmi Életképek” és a „Várak, Erődök, Vitézek” c. állandó kiállítások, a haditechnikai park (lövegek, légvédelmi gépágyúk, BMP-1-es lánctalpas lövészpáncélos stb.), valamint emlékművek és az időszaki – múzeumi, hagyományőrző- és művészeti - kiállítások.

Fontos tanácsok:
- látogatóknak javasolt felszerelés: az évszaknak megfelelő túraöltözet, zseblámpa
- az udvarban Erőd Kávézó, Emléktárgy- és Könyves Bolt várja az érdeklődőket
- kérjük, figyeljen a „balesetveszély” és a „tilos” táblákra! Kerülje a balesetveszélyes helyeket!
- kiskorú gyermekét ne hagyja felügyelet nélkül!
- egészségügyi segély és gyógyszer a pénztárnál található
- az erődök területén a magán célú fényképezés és filmkészítés engedélyezett
- a látogatók tájékozódását magyar és idegen nyelvű ingyenes tájékoztató kiadványok segítik

A Monostori Erőd Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a "Duna Gibraltárjának" is nevezték. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel.

Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Ennek megfelelően épületeit és védműveit magas földtakarás védi. Kívülről - egyetlen pontját kivéve - nem is látható. A helyismerettel nem rendelkező látogató nyugodtan elsétál mellette, anélkül, hogy észrevenné. Csak a kapuhoz közeledve lehet felfedezni az erődöt, s udvarába lépve is csak a laktanya-jellegű épületek tárulnak elénk. A védművek belülről is jórészt rejtettek.

Leghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével. Valószínűleg ez a látvány, s a benne sejthető lenyűgöző tűzerő ihlette meg azt, aki az erődöt a Duna Gibraltárjának nevezte. A maga korában ki is érdemelte ezt a nevet, mert képes volt a Dunát teljes egészében tűz alatt tartani és ezzel lezárni.

Az Erõd egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta, bár a harci események szerencsére elkerülték. Az elmúlt évtizedekben a szovjet csapatok használták. Távozásuk alkalmával fegyverraktárukat is felszámolták, ezzel az Erõd katonai szerepe végleg megszûnt.